Az illatkészítés művészete

Az illat, amit csodás kis üvegcsékbe rejtve beszerzünk nem más, mint különböző összetevők vegyítése, amelyek mindegyike különleges szerepet tölt be. Ezek az illatjegyek együtt valami különlegeset hoznak létre, ami meghatározza az illat karakterét. Az, hogy milyen illatjegyeket választ az alkotó, egyben megadja a kategóriát is, amihez az illatot hozzárendelik. Így lehet például virágos-ciprus vagy keleti-virágos csoportosítás, és maga a kategória arra is következtetni enged, hogy az adott illat milyen személyhez illik majd a legjobban.

A parfümökben megjelenő illatok kompozíciója soha nem véletlen egybeesés. Minden egyes illatjegy más-más jelentéssel bír, és egyedi módon lép kapcsolatba a többi illatjeggyel. Az illatjegyek bizonyos tulajdonságokra is következtetni engednek, így például a finom rózsaszirom – romantikus hangulatot sejtet, az érzéki cédrusfa jelenthet eleganciát, a zamatos narancs pedig hatalmas energiát sugall. Minden az inspirációval kezdődik, ami leggyakrabban a természetből ered, de néha annál sokkal elvontabb dolog is lehet, mint például egy emlék, a naplemente vagy akár egy érzelem is. Ezt az inspirációt a parfümőrök később három fő csoportba rendezik, úgy mint a fej- szív- és alapillat. Ezek mindegyikét a parfüm használatát követően eltelt idő függvényében lehet érezni.

FEJILLATOK

A fejillatot nevezik még nyitó illatnak is. A három közül ez a legillékonyabb, ugyanakkor ez az, amit először érzünk meg és ez alakítja ki az első benyomást vagyis eldönti, hogy szeretjük-e az illatot vagy sem. A fejillatok között általában megtaláljuk a citrust, a könnyed gyümölcs- és gyógynövényillatokat.

SZÍVILLATOK

Egy idő után, amikor a fejillat már elpárolgott, az illat szívillatát lehet érezni, amit azért neveznek így, mert ez jelenti az illat szívét. Hosszabb ideig vannak jelen mint a fejillatok és általában teltebbek is. Virágos és gyümölcsös illatokat rejt magában, néha egy kis keleti aromával fűszerezve. Nagyon gyakran a szívillat az, ami meghatározza az illatcsaládot.

ALAP ILLATOK

Az utolsó réteg, amit párolgás után visszamaradt illatnak is neveznek, képezi az alapillatot, az összes közül a legkarakteresebb és leghosszantartóbb. Természetes erővel lazítanak el, meleg, fás, állatias jegyekkel bírnak, mint például a szantálfa, a pézsma, a cédrusfa és a vanília. Az állatias jegyek okkal vannak jelen és nemcsak azért, mert nagyon jól fixálnak, vagyis hosszantartóvá teszik az illatot, hanem azért is, mert nagyon érzékiek és csábítóak is. A lágy fás alapelemek meleg aurával ölelik át az illatot.

Az illatalkotás művészet, amit olyan szakemberek végeznek, akiknek hihetetlenül kifinomult szaglásuk és illatokhoz kapcsolódó képzelőerejük van. Egyszerűen csak „orr”-nak hívják őket. A három réteg ötvözéséből, amelyek mindegyike egyedileg válogatott alapelemekből áll, ezernyi féle illatot képesek megalkotni. Például egy vezető illatjegy esetén, ahol mindegyik illatakkordban megjelenik egy hasonló elem, vagy ismétlődő illatjegyek esetén, ahol hasonló elemek csak a fej és az alaprétegben, esetleg ellentétes kompozíciók esetén, ahol mindegyik illatakkord más-más karaktert testesít meg. Azokat az illatjegyeket, amelyeket később illatakkordokba csoportosítanak, hogy végül parfüm legyen belőlük, gondosan válogatják az „orr”-ok. Az ő ikonikus kompozícióik receptjei általában szigorúan titkossá válnak.